Csináld Meg

Mióta az új építésű ingatlanárak teljesen elszálltak, egyre többen gondolkoznak abban, hogy nem próbálják meg eladni régebbi építésű lakásukat, házukat, hanem inkább felújítják a meglévőt. Ugyanígy egyre többen vágnak bele egy régebben épült ház megvásárlásába és felújításába. Összeszedtünk néhány szempontot, amit érdemes megfontolni, mielőtt hozzáfognánk a tatarozáshoz, hogy elkerüljük a buktatókat.

Mire kell figyelni, ha utólagosan szigetelünk?

A felújítási munkálatok egyik legfontosabb (bár sokszor kevésbé látványos) része a szigetelés, illetve az épület energetikai ráncfelvarrása. Szigetelni érdemes a homlokzatot, a lábazatot, a padlást vagy a tetőteret. A padlás szigetelésének két lehetősége van, amennyiben ez a része még kimaradt a szigetelendő felületeknek. Az egyik, egyszerűbb irány, ha nem tervezzük a padlás lakhatóvá tételét (nem akarjuk beépíteni a tetőteret), akkor elég a födémet szigetelni. Ebben az esetben is több szigetelési módszer áll rendelkezésünkre attól függően, hogy milyen anyagból van a födém, milyen szerkezetű a padlás, szeretnénk-e járhatóvá tenni a padlást vagy elég egy szervizút? Amennyiben monolit betonfödémünk van, akár mi magunk is szigetelhetjük megfelelő vastagságú és méretű kőzetgyapottal, üveggyapottal, amit kitekerünk, kiterítünk a födémen. Az a fontos, hogy résmentes legyen a szigetelés és mindenhol kellően vastag, legalább 30 centiméter.

Fafödém esetében már nem ennyire egyszerű a helyzet, ott jobban járunk a fújható szigeteléssel, ugyanígy, amennyiben a komplexebb, tagoltabb a padlás, sok kis beugróval, flikk-flakkal, kéménnyel, gépészettel, mindenképp a fújható szigetelést javasoljuk. Hogy miért? A fújható szigeteléssel résmentesen, hulladékképződés nélkül szigetelhetünk, gyorsan és hatékonyan.

Arra figyeljünk, hogy a padlásszigetelésnél (vagy a tetőszigetelésnél) nem jó például az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag, az eps/xps, mert rossz a páraáteresztő képessége. A fa födémnek kifejezetten rosszat tesz a pára, ami nem képes eltávozni a szigetelőanyagon keresztül. Viszont az üveggyapot vagy a kőzetgyapot kifejezetten alkalmas erre a feladatra.

A fújható szigetelést érdemes szakemberrel elvégeztetnünk, ha a tetőt, tetőteret szeretnénk szigetelni, hiszen egy rosszul kialakított rétegrenddel időzített bombát telepítünk a tetőbe. Ha rossz a rétegrend és nem tud a pára / nedvesség eltávozni a tetőszerkezetből, akkor a szigetelőanyag is nedves lesz, összeesik, veszít szigetelőképességéből. Sőt, a nedvesség miatt akár lécezet a pára hatására nedvesedni, penészedni, rohadni kezd.

A homlokzati szigetelésnél is van néhány dolog, amire figyelni kell. Az első, hogy bár nem tűnik bonyolult munkának, mégsem feltétlenül járunk jól, ha mi magunk fogunk hozzá a szigeteléshez. Látszólag egyszerű a polisztirol lapokat felragasztgatni, dűbelezni a falra, de könnyű elrontani és nem csak esztétikailag, hanem energetikailag sem fogunk végül jól járni egy rosszul kivitelezett szigeteléssel. Fontos például a megfelelően előkészített falazat, vagyis meg kell szabadítani a falat a felhólyagosodott, vizesedett festékrétegektől, vakolattól. Meg kell szüntetni a falazat ázását, kialakítani az ablakoknál a szigetelendő felületeket stb. A ragasztás, felhelyezés során is fontos, hogy homogén legyen a szigetelőanyag, ne ragasztgassunk be mindenféle maradékokat, egyenetlen vastagságú szigetelőt. Szigetelés előtt meg kell vizsgálni, milyen anyagból épült a ház. Ha pl. vályogból, akkor a polisztirol / hungarocell nem lesz jó, kőzetgyapottal kell szigetelni. Ennek oka, hogy a vályog kiválóan veszi fel és adja le a párát, viszont amint lezárjuk polisztirollal (aminek nagyon rossz a páraáteresztő képessége), a nedvesség nem jut ki a falon és károsítani fogja a falazatot. A kőzetgyapot ezzel szemben alkalmas a vályogház szigetelésére is, viszont drágább és nehezebb a kivitelezés.

Hogyan válasszunk kivitelezőt?

A kivitelező kiválasztása nem egyszerű kérdés, hiszen egy komolyabb felújítás több milliós (tíz milliós) tételre is rúghat. Sok pénzről, sok munkáról van szó, ahol könnyen pórul járhat az ember, ha nem volt elég körültekintő a kivitelező kiválasztásánál. Nagyobb munkákhoz mindenképp érdemes több árajánlatot bekérni, gyanakodjunk, ha a többihez képest túl alacsony az ár vagy a kivitelező már “holnap” kezdeni tud. Szelektáljunk a cégek között aszerint hogy mióta foglalkozik tetőszigeteléssel és milyen árbevétellel rendelkezik. A minimum 5 éve működő, tetőszigeteléssel foglalkozó kivitelező cégeknél komoly tudásanyag, tapasztalat halmozódik fel az idők során, amiből az ügyfél is profitálhat. A statisztikák alapján megállapítható, hogy nem túl magasak az új alapítású cégek túlélési képességei, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. Ha szeretnénk a garanciát érvényesíteni, akkor olyan céget válasszunk akinek a működése vélhetően hosszútávon is biztosítva van.

Amennyiben kisebb munkához keresünk szakembert, azzal szembesülhetünk, hogy a nagyobb kivitelezők nem nagyon hajlanak pl. egy kis fürdőszoba hidegburkolására vagy egy kevesebb munkával járó villanyszerelésre.

Mire figyeljünk, ha mi magunk végezzük a tatarozást?

Először is csak olyan munkát végezzünk el, amit tényleg meg tudunk csinálni, nem biztos, hogy egy youtube-videó megtekintése szakavatott villanyszerelővé képez minket. (Sőt!). Vagy ott van a szobafestés is, amiről sokan úgy gondolják, meg tudják csinálni maguk is. Valóban, maximum nem lesz olyan precíz, mintha egy szakember végezte volna el. A szigetelésnél már írtunk róla, hogy mely esetben érdemes magunknak elvégezni a felújítási munkákat. Arra is érdemes gondolni, hogy egy sikeres, szép és hatékony felújítás (különösen akkor, ha energetikailag is javul az épület működése) meg is növeli az ingatlan értékét, míg egy összebarkácsolt, hányaveti kivitelezéssel inkább csak elbizonytalanítjuk az esetleges vásárlót. Persze az is igaz, hogy egy rosszul kiválasztott kivitelezővel is kaphatunk tróger munkát.

Miért fontos a megfelelő prioritási sorrend felállítása?

A felújítási munkák sorrendje nagyon fontos. Például egy falfestés előtt érdemes felülvizsgálni a villanyszerelést, mert ha falat kell vésni, akkor azt mindenképp a festési munkálatok előtt végezzük el. Ugyanígy, ha a tetőt szigeteljük, nézzük meg, hogy nem kell-e a léceket is cserélni. A szigetelési munkák között amúgy a födémszigetelés a leghálásabb, nem kell hozzá jó idő, vehetjük a prioritási sorrend elejére, hiszen onnantól, hogy szigeteltük a födémet, máris spórolunk a fűtési, hűtési költségeken.

Milyen esetben érdemes felújításhoz fogni?

A felújítás az építkezéshez hasonlóan komoly beruházás. És ha már egyszer hozzáfogtunk, készüljünk rá, hogy mindig 20-25%-kal drágább lesz, mint amit eleinte számoltunk (akármennyire is voltunk előrelátók). Akkor érdemes belevágni, ha megvan a megfelelő szakember, a pénz és az idő, illetve az idegrendszerünk is készenáll az elkövetkező hónapok megpróbáltatásaira. Az energetikai felújítást mindenképp érdemes belefkomponálni az esztétikai felújításba, hiszen ha jól van szigetelve a házunk, megfelelő a fűtésrendszer, azzal rengeteget fejlődik az épület gazdaságos működtetése és így az értéke is.

Kép forrása: Unsplash